Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Boros Imre

2000. november 28.

Aláírta a 2000. évi PHARE magyar-román határ menti együttműködési program pénzügyi megállapodását Boros Imre, a PHARE-program kormányzati koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter és Michael Lake, az EU budapesti delegációjának vezetője. A program 5 millió eurós PHARE-támogatást kapott. Ebből - 2,25 millió euró értékben - végrehajtják a csengersimai határátkelőhely újjáépítésének második szakaszát, valamint befejeződik a bihari regionális vállalkozó övezet létrehozásának második része is. Félmillió euró értékű támogatást kap az úgynevezett Kis Projekt Alap. A határ menti PHARE-programok célja a határ két oldalán élők kapcsolatának erősítése, az együttműködések ösztönzése, valamint az eltérő fejlettségi különbségek csökkentése. A magyar-román határ menti együttműködési program a versenyképes gazdasági szerkezet kialakítását, az infrastruktúra, valamint az emberi erőforrás fejlődését segítheti majd négy-négy magyar és román megyében: Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Arad, Bihar, Szatmár és Temes körzetében. /Magyar-román határ menti PHARE-program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

2001. szeptember 25.

Aláírták a 2001. évi magyar-román határ menti együttműködési megállapodást, amelyet az Európai Unió a PHARE-program keretében - az előző évekhez hasonlóan - 5-5 millió euróval támogat. Boros Imre, a PHARE-programokat koordináló magyar tárca nélküli miniszter az MTI-nek elmondta: az országoknak járó 5-5 millió euró mellé társfinanszírozásként körülbelül ugyanekkora összeget biztosítanak az államoknak. A magyar-román határ menti együttműködés során elsősorban a határátkelőket, a határőrizetet, a közös infrastruktúrát és a környezetvédelmi beruházások fejlesztését támogatják. Magyarország 1995 óta vesz részt határ menti, úgynevezett CBC-programokban, jelenleg Ausztriával, Romániával, Szlovákiával és Szlovéniával folynak közös projektek. Nemrégiben aláírták a magyar-ukrán határ menti együttműködés alapjait tartalmazó közös szándéknyilatkozatot, tárgyalásokat folytatnak Horvátországgal. A 2001. évi PHARE Nemzeti Programból, amelynek keretében Magyarország 108,8 millió euró támogatásban részesülhet, 19 millió euró jut a határ menti együttműködésre. /Magyar-román határ menti együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

2002. augusztus 26.

Nincs más lehetőségünk, mint hogy nyilvánosságra hozzuk az állambiztonsági múlt tekintetében érintett egykori és jelenlegi kormánytagok névsorát - jelentette ki aug. 24-én Tóth Károly, a magyar kormánytagok múltját vizsgáló bizottság szocialista tagja. A képviselő ezt arra reagálva közölte, hogy a Magyar Hírlap aug. 24-i számában 11 nevet tett közzé. A napilap - megbízható forrásra hivatkozva - azt írta: Bogár László, az Orbán-kormány politikai államtitkára, Boros Imre, az Orbán-kormány PHARE-ügyekért felelős minisztere, Fazakas Szabolcs, a Horn-kormány ipari és kereskedelmi minisztere, Járai Zsigmond, az Orbán-kormány pénzügyminisztere, Kádár Béla, az Antall-kormány nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal megbízott minisztere, Martonyi János, az Orbán-kormány külügyminisztere, Medgyessy Péter jelenlegi miniszterelnök, Nógrádi László, az Orbán-kormány közlekedési és vízügyi minisztere, néhai Rabár Ferenc, az Antall-kormány pénzügyminisztere, Raffay Ernő, az Antall-kormány politikai államtitkára és Sárossy László, szintén az Antall-kormány államtitkára szerepel azon a listán, amelyet a bizottság jelentésében közzétesz. Arra a kérdésre, hogy a lapban megnevezett személyek valóban szerepelnek-e a bizottság listáján, Tóth Károly nem kívánt válaszolni. Csáky András, az állambiztonsági múlttal foglalkozó testület MDF-es tagja elmondta: vannak megalapozott és megalapozatlan információk a Magyar Hírlap cikkében. Hozzátette: mivel az egyik fő vitapont az érintettség kérdése volt, és már az is érintettnek minősül, akinek felbukkan a neve a dokumentumok között, ezért vitatott az egész. /Ügynökbotrány Magyarországon. Az Orbán-kormány öt minisztere dolgozott az állambiztonságnak? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998